Ha majd elrepül

Beküldte Sztancsik Éva - 2016, október 1 - 11:30
 
Ihlet-madár szállt le
a szemközti fára -
gondolat-szikráktól
ragyog a ruhája;
 
félve nézek csak rá,
nehogy elröppenjen -
nehogy égbe vigye
épp-szendergő terhem.
 
Ihlet-madár dalol,
zöldülnek a lombok -
pedig lassan ősz lesz;
szegények, bolondok;
 
megtévedtek tőle...
azt hitték tavasz jár -
azt hitték élhetnek,
s értük szól a fanfár.
 
Ihlet-madár röppen,
megcéloz egy felhőt -
és ha majd eléri
elkopnak a jelzők;
 
sötét lesz akkortól,
szomorúság, sírás -
szomorúság napján
nem kell világítás.
 
(2016. szeptember)
 

Hozzászólások

hubart képe

hubart

2016, október 3 - 15:43

Szálljon az az ihletmadár a válladra, vagy a tenyeredre, hogy írhass minél több szép verset! 

 

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, október 4 - 18:51

Köszönöm szépen kedves véleményedet, Feri. :) S ezúttal ismét elnézést kérek a ritka itt-létért, de annyi sok év után újból kertes házban lakni... egy kicsit több elfoglaltságot igényel, mint a belváros. Nem bánom... csak kevesebb jut arra, amire szintén szeretném, ám van, amit meg kell tenni a kertben... stb. Szeretettel láttalak. Éva

Bieber Mária képe

Bieber Mária

2016, október 6 - 12:57

Kedves Éva!

Nagyon tetszik ez a versed. Kicsit úgy érzem, az ihletmadarad a kertnek is köszönhető, sok szépet nyújthat egy kert a munkán kívül is, amit a belváros nem. Szeretettel gratulálok.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, október 6 - 20:02

Drága Mária!

Nagyon figyelmes vagy, hogy így megjegyezted a körülményeket, amik változtak nálam az utóbbi időben. Hálás vagyok ekkora figyelmességért. És igazad van... mindig akad "molyolni-való", jobban, mint amott. S biztosan közrejátszik gondolatvilágomban is ez a módosulás. :) Szeretettel köszönöm kedves szavaidat. Éva