Iquitos

 
Dús, fojtó pára ült a szíveinkre,
a reptér csendje, láttuk, megtelik;
a tuktukos csak intett: ingyen vinne,
ne álldogáljunk mindjárt reggelig.
 
A porral és mocsokkal összefolyva
zörögtünk át a furcsa városon,
a háztetőkön bádog, közte ponyva,
virradt talán, de tudtam, álmodom.
 
A mozdulatlanságba ékelődve
széles folyók simultak égre, földre,
surit* kínált egy indián legény,
 
kenuk csorogtak lassú ritmusokban,
világok végén némán és nyugodtan,
halászsasokkal szállt a büszke fény.
 
* sült hernyó
 
 

Hozzászólások

Vaskó Ági képe

Plasztikus ábrázolás.

Élvezettel olvastam és láttam!

Vaskó Ági

hubart képe

Perui élményed érdekes szonett forrása  lett, örömmel olvastam! :)

lnpeters képe

Nagyon megragadó!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Kedves Ági, Feri és Laci, köszönöm szépen a figyelmeteket! :)

 

Remek anzix!

Csilla képe

Örülök, hogy megkaptad! :)