Karanténlét
Beküldte hzsike - 2021, július 14 - 09:20
H.Gábor Erzsébet
Karanténlét
Tavaszi szellő lengedez,
tárva az ablak, fáj a lét,
rabságom kínja megsebez,
szívemet bánat rágja szét.
Karanténlánc mi fogva tart,
koronás, ordas vírusok
okozzák kinn a zűrzavart -
fogolyként élni nem tudok!
Egyetlen mentsvár van talán -
képzetem szárnya messze visz,
apám kiszolgált asztalán
papír is van, meg penna is.
Gyűlnek az áldott verssorok,
korlátok, gátak, nincsenek,
s a Napból lángos fényt lopok!
Reményt a léthez, így csenek.
2021.03.14.
Hozzászólások
hubart
2021, július 14 - 09:45
Permalink
Ez is remek vers! Szeretettel
Ez is remek vers! Szeretettel gratulálok! :)
hzsike
2021, július 14 - 15:55
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Feri.
Köszönöm szépen, kedves Feri. :)
lnpeters
2021, július 15 - 09:21
Permalink
Szívemből szóltál, Zsike!
Szívemből szóltál, Zsike! Nagyon jó vers!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2021, július 19 - 18:37
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Laci!
Köszönöm szépen, kedves Laci! :)
...
2021, július 15 - 20:14
Permalink
Kívűl-belül nagyszerű vers!
Kívűl-belül nagyszerű vers!
Gratulálok, Zsike!
hzsike
2021, július 19 - 18:38
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Imre.
Köszönöm szépen, kedves Imre. :)