Moment

Összekaristolták a repülők az eget
és az most úgy néz ki, mint egy
korcsolyapálya, én pedig lesem a
vonatból szájtátva ezeket a fényes,
egyenes és görbe vonalakat, amik
keresztezik egymást néhol, de csak
azért, hogy máshol szétváljanak, s
még több sebbel ékesítsék a kéket
ott, ahol a narancssárgán hanyatló
Nap szalad a sínek melletti agg-fák
koronái között velem, hogy elérje,
hogy még beérje azt az utolsó előtti
gondolatom, mi akkor járt éppen
eszemben, mielőtt kinéztem ezen
a koszos, ragacsos ablaküvegen.

(2015. február 20.)

Máshogy:

Moment

Összekaristolták a repülők az eget, s...
felettem fehéren vérző korcsolyapálya -
én pedig figyelek a vonatból szájtátva
egyenes meg görbe vonalakat, amelyek

keresztezik egymást néhol, de csakis azért,
hogy utána szétváljanak és még több sebbel
fodrozzák a kéket ott, hol felhőpár lebzsel;
míg a narancssárgán lebukó Nap vigaszért

fut a sínek mellett...agg-fák lombjai között
velem, mert vágyja beérni a gondolatot -
azt, mit néhány éve magamban tartogatok,
de e csodás táj mindkettőnket lekörözött.

(2015. február 25.)