Daljáték függöny nélkül
Beküldte Sztancsik Éva - 2015, április 20 - 21:14
Dalolni szeretnék, zenekart vezetni...
minden ember jöjjön, ki sorsát vezekli.
Álljunk szépen sorba, lökdösődés nélkül;
gyertek ide, gyertek, a szólam élénkül.
Hangosan nótázzunk, tüdőnk kitágítva...
maradjon hát otthon, ki tervünk hárítja.
Hadd repedjen széjjel Világ dobhártyája;
hallja meg, csak hallja, mivé lett "báránya".
.....
Pillants le égbolt és láss rög közül, te föld!
Sokan vagyunk, ugye? Talán a félsz betört?
Pedig ez még csendes, nyelvünk sem vipera.
Eddig a nyitány szólt...most jön az Opera!
(2015. április)
Hozzászólások
Mysty Kata
2015, április 20 - 21:36
Permalink
Hadd repedjen széjjel Világ
Hadd repedjen széjjel Világ dobhártyája;
hallja meg, csak hallja, mivé lett "báránya". - Szimpatikus a küldetéstudatod Évikém...Tetszik!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Sztancsik Éva
2015, április 20 - 23:21
Permalink
Köszönöm szépen, hogy
Köszönöm szépen, hogy olvastál, kedves Kata. Küldetéstudat? Nem is tudom. Talán nincs nekem olyanom...:)
A gondolatok néha önmaguktól tolulnak. Örülök, ha tetszett. Éva
Haász Irén
2015, április 21 - 16:15
Permalink
:))))) Szóljon,
:))))) Szóljon, mámorosan!!!
Évi, azt hiszem, még erőteljesebb lenne így: pillants le te égbolt, láss rög közül, te föld....
Tetszik a kicsengő optimizmus, erő.
Sztancsik Éva
2015, április 22 - 18:02
Permalink
Köszönöm szépen, Irénkém. :)
Köszönöm szépen, Irénkém. :) Az olvasást és a jótanácsot is. Majd megfontolom, de (egyelőre) én így érzem elfogadhatóbbnak. Szeretettel láttalak. Éva