Április, a szeleburdi
Beküldte hubart - 2017, április 21 - 08:26
E tavaszi bolond gyerek
hol mosolyog, hol kesereg.
Nyitott ablak-táblákat zárt,
nem ismeri tán a naptárt?!
Néhány napja még örömmel
árasztott el, fényözönnel,
ma már hideg könnye csorog,
míg foghegyről ránk vicsorog.
Régi bánat borát issza,
a zimankót sírja vissza,
azt a napot, azt a percet,
amit más már elfelejtett.
Talán a Múlt ellenszenve
tért most vissza a Jelenbe,
enyhüléssel szembeszállva
vinne rusnya tetszhalálba.
Begyújtani hűvös esttel
az ember már szinte restell,
mert a kályha telet idéz,
s visszatérhet még a csibész!
Áprilisi jeges szelek,
titeket már nem értelek,
ne hordjátok a füst szagát,
a május már adja magát,
mint szerelmes ifjú mátka,
s azt trillázza a barátka
meg a kormos kerti rigó:
hol van már a tavalyi hó!?
Hozzászólások
hubart
2017, április 22 - 13:37
Permalink
Kedves Zsuzsa, koszönöm
Kedves Zsuzsa, koszönöm szépen a hozzászólásodat!
Bieber Mária
2017, május 24 - 21:25
Permalink
Igen, szeleburdi, de inkább
Igen, szeleburdi, de inkább felelőtlen volt ez az április (is). Versed, kedves Feri, tetszik. Lendületesen sodró soraid szeretettel olvastam.
Bieber Mária
(Hespera)
Nagygyörgy Erzsébet
2017, május 25 - 10:14
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Hideg volt, szeles és szeszélyes, de már szép idő van...Jó vers lett.
Erzsike