A húsvét ünnepéhez

Mysty Kata
Hitet tegyetek!

A kérdések kérdését; - ismered!
"Miért hagytál el engem Istenem!?"
A bűntelen hal meg bűnösökért,
Önként megy halálba az Életért!
 
Zsenge kora virágzó barkaág,
szívében forró vére láva már.
Verejtékcseppje hűs, csurog rá,
csak az Atya érzi kínzó fájdalmát.
 
Értem és érted is Ő szenvedett,
Megváltó, hittel ki nem térhetett.
- Bűnt bűnre halmozók legyőztetek,
de a megbánásról hitet ti is tegyetek!

Mysty Kata
Vajúdik
 
Borzongsz bele, mert nem hiszed.
A kételkedés elveszthet.
A tévedés, ha nem engedsz,
marasztal mint a kereszt...
Vajúdik az élet-érv,
a minden hiábavaló,
s a nem örökkévaló!
A nem örökkévaló,
a minden hiábavaló,
az élet - halállal érvelés,
  rajtad kínnal vajúdik...
Borzongsz bele, el nem hiszed.
Megmarad, feszít, s kereszt.
A tévedés elereszt,
    és kétkedésben elveszhetsz.

Mysty Kata
Istent kerestem
 
Megmostam lábát
a hegynek,
harmatos harmatban
elestem,
hol jártam, - kérdezed
ijedten,
föld szívében Istent
kerestem.
 
Visszhangot sodort
felettem
töviskoszorús ág,
s fény esett...
Isten keresett,
Rogáte!
Soli Deo Gloria!
Kegyelem!

Mysty Kata
Jövel Jézus!

Jövel Jézus! Értünk, hogy megértsünk.
Jöjj el ismét közénk, halandókért!
Váltsd ki újra bennünk az ébredést;
a Hozzád méltó újjászületést!

Lelked zenéljen, s ébressze föl
a szunnyadók hitét,  vedd el az
elveszejtők vérszomjas kedvét!
Szűnjön már a könyörgő kesergés!

Nyíljon hajnala a megmaradni
akarás, s az öntudat mámorának!
Légy Uram "emberkovács", szekercéd
     újítsa (fel ) a magyarság szúette keresztjét!

Ámen!