A januári szél
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2019, február 2 - 11:23
Ó, ma éjjel oly sivár minden,
mily bágyadt tenélküled ma is
szívem, lám fagyott világomban,
tűhegyű hópelyhek hullanak,
s elvakítja vén szemem a tél.
Csókod emlékét kifújta már
lelkemből a januári szél,
úgy érzem, nem nézel vissza rám.
Én azóta is dédelgetem
múlt szerelmünk szép virágait.
Jöjj, ha hallod most az énekem,
visszavárnak fönt a csillagok.