A rácson kívül

Szepesi Zsuzsanna

A rácson kívül

                              

Érzem ujjaid begyén,
nem vagy teljesen itt,
simogatásod kemény,
bármi nyugtalanít.
Távol jár a gondolat,
rejti lehunyt szemed,
elárul a mozdulat,
s te észre sem veszed,
milyen messze kerültél,
karod mily idegen,
didergető, fagyos tél,
míg ölel hidegen.

Lelked börtön, benne kín ül,
s ott vagyok a rácson kívül.

Hozzászólások

hubart képe

Ismerős érzés, Zsuzsa. Szép, kifejező versedhez gratulálok! 

Mysty Kata képe

Dermesztő érzés, remek versedben.Szeretettel és örömmel olvastalak, Zsuzsám!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Szeretettel olvastam, Zsuzsa.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsuzsi!

Remek vers, szép mondandóval, köszönöm.

Erzsike

vati képe

Csak egyetlen szavam van hozzá: katartikus...

Varga Tibor

Bieber Mária képe

Tömören írsz egy mély, fájdalmas emberi tapasztalatról. Megérintő és remek vers.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Sokatmondó tömör vers, tetszett.