A tiltott

 

Mint nyárelőn, ahogy körbefon a fény
- rózsaillatú és cseresznyepiros,
ahogy estben zeng az énekköltemény,
oly nagyon szeretem én, ami tilos.
Igen csak kedvellek Te szép - nem szabad,
érintésed rajtam bársonyos ruha,
ha visszasimogatlak, szatén szakad,
és szádnak vonala kemény-vajpuha.
S ha egymásra nézünk csillag szikrázik,
bennem felrobban egy pár szupernova,
de tudod, a legszebb, ahogyan játszik,
pucéran csábít a vágy, az ostoba.
      Mert vagy nekem a kígyó és a bűvös,
      édenkertben alma, édesen bűnös.

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Gratulálok mesteri, szép alkotás!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm Kata:)

Haász Irén képe

Jó kis szonett, tetszik. Szeretettel, élvezetettel olvastam.

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm szépen Irénke, hogy itt jártál.

lnpeters képe

Szép szonett, és - nagyon Rád vall...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm szépen a látogatást, úgy gondolom én is...:)