Áldatlan égi áldás
Beküldte lnpeters - 2016, március 8 - 00:21
Ver minket az eső-kvóta
Immár hosszú hetek óta.
Búskomor felhő hegedül,
Hull az áldás - kéretlenül.
A hétköznap sárrá mállik,
Jelenünk - tócsává válik.
Jövőnk bölcsője jeltelen,
Esőkönnyel sújt a Jelen.
Ész, meg Erény - sárban lapul;
Hull az eső - áldatlanul.
Latyak-kvóta, eső-kvóta;
Égig zeng a hamis nóta.
Barantál verbális tatár,
Hígan lep be mindent a sár.
Ember-, pénz- és szóáradat
Múltat és jövőt elragad.
Sár útjában Múltunk,
Vágyunk;
Helytállunk -
Vagy sárrá válunk.
Hozzászólások
hzsike
2016, március 8 - 09:51
Permalink
Renek strófák! Remélem, nem
Renek strófák! Remélem, nem kell "sárrá" válnunk, drága Laci.
Csilla
2016, március 8 - 12:12
Permalink
Elég nagy a dagonya, de még
Elég nagy a dagonya, de még nem menthetetlen a helyzet, legalábbis mást nem hihetünk... :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Sztancsik Éva
2016, március 9 - 18:25
Permalink
Ma teljesen véletlenül nem
Ma teljesen véletlenül nem esett. Elalhatott a felhő-hajcsár. :) Üdv. Éva
lnpeters
2016, március 9 - 18:28
Permalink
Köszönöm! Ma már nem is
Köszönöm! Ma már nem is esik...
Pete László Miklós (L. N. Peters)
zelgitta
2016, március 10 - 07:52
Permalink
Jó ...mire elolvastam,
Jó ...mire elolvastam, liftezni kezdett a gyomrom.
Jöhetne már a tavasz...
Reménységgel:
Brigitta
Nagygyörgy Erzsébet
2016, március 10 - 15:13
Permalink
Kedves Laci! Ma sütött a Nap,
Kedves Laci!
Ma sütött a Nap, mi megmetszettük a rózsáinkat, és a fákat, márcsak várni kell az eredményt, a virágokat. Remek vers.
Erzsike