Amikor írok
Beküldte hzsike - 2014, július 22 - 17:43
H.Gábor Erzsébet
Amikor írok
Valami édes késztetés
bizserget mélyen, legbelül,
szaporább lesz az érverés -
az érzés lassan csendesül.
Arcomon bíbor pír fakad,
zsibong a vérem - alkotok!
Nyirkos a blúzom, rám tapad,
tollamnak szára dalt kopog.
Valami furcsa égi hang
diktál, s én írok - írni kell!
Kottákat bong egy kis harang -
ilyenkor Isten, rám figyel.
Telik a papír, fú a szél,
dallamos rímek ringanak,
odakinn hózik, dúl a tél,
de bennem nyár van, tűz a nap.
Valami láz, mi szétrepeszt,
s lángokat gyújt a jéghegyen,
ünnepi kegyként élem ezt,
sebez, de nékem lételem.
Elégek reggel, s este is,
hamuvá, porrá hamvadok,
félek, hogy egyszer elveszik,
amit a drága Úr adott.
Amikor írok, szárnyalok
keresztül, át az éteren,
repítnek színes vágydalok,
bennem a szépség így terem.
Valami égi béke ez,
ajándék fentről, énnekem -
tudom, hogy lassan vége lesz,
pedig én ettől létezem.
Fiam, ne sírj, ha elmegyek,
gondolj majd arra akkor ott,
verseim engem rejtenek,
s anyád boldog volt - alkotott!
2014.07.11.
Hozzászólások
hubart
2014, július 22 - 19:21
Permalink
Nagyszerű vers! Szeretettel
Nagyszerű vers! Szeretettel gratulálok!
hzsike
2014, július 23 - 15:55
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Feri.
Köszönöm szépen, kedves Feri. Örülök, hogy így érzed.
Szeretettel fogadtalak itt is: Zsike :)
Braunel
2014, július 26 - 09:24
Permalink
Ahogy te írsz, az egy
Ahogy te írsz, az egy csoda.
Szeretném űberolni én;
de nem érhetek fel oda,
ahol tiéd az égi fény...
Nagyon tetszett a versed kedves Zsike.
Fogadd baráti öleléssel egybekötött őszinte gratulációm...
hzsike
2014, július 26 - 17:48
Permalink
Ahol enyém az égi fény, az
Csilla
2016, április 11 - 20:47
Permalink
Repített a versed, élveztem
Repített a versed, élveztem és gratulálok ehhez is! :) Ölelés
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2016, április 11 - 21:25
Permalink
Köszönöm szépen,
Köszönöm szépen, Csillám.
Ölellek.
Zsike :)