Az almáskertben

A nagy almáskertben sétáltam,
ahol a fű buja, lég párás;
nehéz illatot ontott a föld,
hullott, hullott az égi áldás.

Apró kreatúrák neszeztek,
susogtak ágak és levelek,
s az almák halkan összesúgtak: 
megérezték jövetelemet.

Megpillantottam fáknak fáját,
királynőként magasdott fölém.
Vörös termését ringatta épp
világnál is idősebb ölén.

A Szárnya-fosztott, Mennyből-bukott
előkúszott dús lombok közül.
Csend lett. Negédesen sziszegett
az Isten nagy árnyéka mögül.

Torz teste hideg volt és síkos,
féltemben messze elszaladtam.
Hallottam, nevettek az almák,
s borzongott a pázsit alattam.

És felragyogott a fényes ég,
színe szemkápráztató azúr.
Magasba emeltem fejemet,
láttam, reám mosolygott az Úr.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörűség volt ebben a buja, rejtélyes, édeni kertben időzni.

Ölellek érte Krisztinám!  :)

Drága Zsike!
Nagyon szépen köszönöm! Ölelésemn! :)

M. Karácsonyi Bea képe

Nekem ez megint nagyon tetszik.

Nagyon szépen köszönöm! :)

barnaby képe

Ez az "apró kreaturák neszeztek"kiverte nálam a biztosítékot.Pedig a versed remek, csodás hangulatú és gyönyörű metaforákkal, megszemélyesítésekkel megírva.Kár ezért Krisztina...Gratulálok a többi részéhez a versednek.Szeretettel:B:)

Nagyon szépen köszönöm! :) 
Pedig én szeretem azt a sort... :( habár lehet, hogy nem illeszkedik a többi kifejezés közé :D.

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép, gratulálok!

Szeretettel: Rózsa

Köszönöm szépen, kedves Rózsa! :)

Haász Irén képe

Szép ez az éden. És a Te Évád megállta a próbát, nem evett az almákból:) Lehet, hogy a kígyó miatt, de akkor is.Nagyon tetszett a versed, tudatosságod a témában és formában. Gratulálok.

Köszönöm! Ez kivételesen egy olyan versem amit én is szeretek.