Békaperspektíva

Megunva a réti lápot
sok kis poronty kimászott,
bámulják e csúf világot,
mit a sors elhibázott.

A nagyobbak már ugrálnak,
egyik így szólt: Brekeke,
nem leszek e dagonyának
hasvízkóros betege!

Pestre megyek, parlamenti
lakosztályba költözök,
menő leszek a sok fenti
híres-neves úr között.

Államtitkár lesz a rangom,
vagy miniszter, s tudom jól,
még a csapból is a hangom
brekeg, vartyog,  kuruttyol.

Ne búsuljon, ki itt marad,
majd nekik is szól a dal,
s ezután is popsink alatt
lesz az életszínvonal!

2013. márc. 9.

Hozzászólások

hzsike képe

Ragyogó kis vers! Jót mosolyogtam, pedig lehet, hogy inkább zokognom kellene?:) Szeretettel olvastam ezt is kedves Feri. :)

lnpeters képe

Remek versike jól kiszámított csattanóval!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Schvalm Rózsa képe

Remekmű, nagyon tetszik. Gratulálok!

M. Karácsonyi Bea képe

Imádom!

Megmosolyogtattál Feri. :)

De sajnos úgy néz ki, hogy az életszinvonallal kapcsolatban igazad lesz...

hubart képe

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Milyen jó ,hogy ilyen tüneményes, humoros verset olvashattam tőled.  Dyona

Mysty Kata képe

  Tündéri , ízes falat, ..ez az , ami sikert arat!laugh

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Kedves Feri!

Erről a versedről egy gyerekdal jut eszembe: "Brekekke, brekekke, de mély a tó feneke"! És bizony mély, melyben még a béka is fuldokol! S levegő után kapkod. Nem kis éle van szavaidnak, mely tán jogos. Te mit tennél, ha mély tó feneke kivetne a parlamentbe? A szónak holttá nyilvánító ereje van! Akik ezt az eszközt használják, nagy felelősségük is van. Én voltam a tó fenekén /nem is oly rég/, tudom mi az! Bár biztos tökéletes alkotás, de nem biztos, hogy léleképítő is, ha nem nyit utakat! /egyébként szerintem meg kvargyog!/ Bocs, hogy így nekibuzdúltam, de azt látom, hogy nem igazán reális a kép, ami most kezdi "megfesteni önmagát", még akkor sem, ha a gyakorlati tapasztalás ezt igazolja, csak a miértjei maradnak rejtve! Politika - láp - kötészet - szivárvány - utat-utat, s nem úttalanságot -, mert felelősség azokkal szemben, akik hisznek Benned! Hisz alapjaiban inog a világ /nem csupán Magyarország - és ez csak következmény!/

Hitet adj, utat mutass! Reményt!

Hittel, szeretettel: Zsuzsa

 

 

hubart képe

 

Hát, kedves Barátaim, az a sanda gyanúm, hogy nem mindenki érti a versemet, és főleg a mögöttes szándékot. Nem akarom magyarázni a bizonyítványomat, mégis szükséges rávilágítanom néhány dologra. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy versben soha sem „pártpolitizálok”. Először is azért nem, mert az nem a költő dolga. A mi dolgunk, hogy rávilágítsunk a társadalom gondjaira, a hatalom melléfogásaira, a globalizáció visszásságára, az emberi gyarlóságokra, hogy most csak a negatív dolgokat említsem. A politikusok feladata ezek megoldása. A költő megvilágít, kritizál (akár a humor, a szatíra eszközeivel is), és ha tud, utat mutat. Mindig tud? Ezt erősen kétlem. A tízmillió potenciális bölcs politikus országa Magyarország, ahol mindenki tudni véli a megoldást, csak hát akkor hogy is van az, hogy mégis ott tartunk, ahol tartunk?  Ha ez így lenne, akkor nagyon sokan pályát trévesztettünk.
 

 Nem állt szándékomban üres poénkodással édelegni, csak rámutatni egy társadalmi jelenségre. Jelesül arra, hogy amikor az embert csupán az üres, öncélú karrierépítés hajtja előre, attól a problémák nem fognak megoldódni, az életszínvonal nem fog felemelkedni. Ennyi volt a szándékom ezzel a verssel, és nem több. Ha ezt a célt nem szolgálja a munkám, akkor eleve rossz úton jártam, és valamennyiőtök elnézését kérem. A felelősséget pedig most is, mint mindig, vállalom! 

Kedves Feri!

Megkövetlek, én nem akartalak magyarázkodásra késztetni, sajnálom ha így érezted.

Szeretettel: Zsuzsa