Búcsú a Nyártól
Beküldte hubart - 2018, szeptember 29 - 10:36
Szétválnak útjaink, hát Ég veled,
az óra már lejárt, nincs folytatás.
Új ihletet hoz tán a képzelet,
mézeskalács a szív, ma szétreped,
ha másnak ég a láng, őrizze más!
Sötét felhők mögül sirat napom.
Te boldog múzsa légy, s örvend a toll,
táncol a csók nyomán a szűz lapon,
míg engem Fortunám vezet vakon,
s e szívbe pengeél, az Ősz hatol.
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2018, szeptember 30 - 12:31
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Szép vers lett. :)
Erzsike
hubart
2018, október 3 - 08:01
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Erzsike!
Csilla
2018, október 4 - 18:51
Permalink
Mint egy búcsúdal:)
Mint egy búcsúdal:) Gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2018, október 6 - 15:20
Permalink
Érződik, hogy mostanában
Érződik, hogy mostanában Shakespeare-t fordítottál... a stíluson. Szép lett!