Búcsú a Nyártól

Szétválnak útjaink, hát Ég veled,
az óra már lejárt, nincs folytatás.
Új ihletet hoz tán a képzelet,
mézeskalács a szív, ma szétreped,
ha másnak ég a láng, őrizze más!
 
Sötét felhők mögül sirat napom.
Te boldog múzsa légy, s örvend a toll,
táncol a csók nyomán a szűz lapon,
míg engem Fortunám vezet vakon,
s e szívbe pengeél, az Ősz hatol.
 

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Szép vers lett. :)

Erzsike

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike!

Csilla képe

Mint egy búcsúdal:) Gratulálok!

 

Haász Irén képe

Érződik, hogy mostanában Shakespeare-t fordítottál... a stíluson. Szép lett!