Bujkál a nap...
Beküldte Mysty Kata - 2013, augusztus 31 - 21:50
Mysty Kata
Bujkál a nap...
Aranylik bennünk még a nyár,
bujkál a nap játszi kedve,
- Felénk tekint sok titkos ág -
köztünk jár még epekedve.
Lenge nyári szél legyez,
Kacsintva int az ősz felé,
Tavaszt váró szeme csillog,
De jégbe zárt szívében tél.
Hozzászólások
barnaby
2013, augusztus 31 - 22:58
Permalink
Kedves Kata! Én ezt még
Kedves Kata! Én ezt még átgondolnám...
M. Karácsonyi Bea
2013, augusztus 31 - 23:55
Permalink
Aranylik bennük még a
Aranylik bennük még a nyár,
bujkál a nap játszi kedve,
- Felénk tekint sok titkos ág -
köztünk jár még epekedve.
Gyönyörű.
lnpeters
2013, szeptember 1 - 13:30
Permalink
Kata, ez szép!
Kata, ez szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Szepesi Zsuzsanna
2013, szeptember 1 - 14:28
Permalink
Nagyon szép, hangulatos,
Nagyon szép, hangulatos, Kata! Gratulálok: Zsuzsa
Szepesi Zsuzsanna
Schvalm Rózsa
2013, szeptember 1 - 19:30
Permalink
Nagyon szép vers kedves
Nagyon szép vers kedves Kata.
Szeretettel gratzlálok! Rózsa
hzsike
2013, szeptember 1 - 21:08
Permalink
Szeretettel olvastam szép
Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Katám!
Ölellek:Zsike:)
Haász Irén
2013, szeptember 29 - 17:09
Permalink
Szépen szóltál, kedves Katám!
Szépen szóltál, kedves Katám!
Mysty Kata
2013, szeptember 29 - 18:00
Permalink
Mindenkinek!!... szeretettel
Mindenkinek!!... szeretettel köszönöm! kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"