Csendes az est

H.Gábor Erzsébet
Csendes az est
 
Ránk borult a hajlott hátú alkony,
csendes az est, gyertya lángja lobban,
ablakszárnyán eső cseppje koppan,
nem lángol már, mint a tűz, az arcom.
 
Megnyugodtam, elcsitult a lárma,
nem űzi már láva láz a vérem,
szelíd békém többet ér ma nékem,
s ágyamon a puha tollú párna.
 
Ősz hajszálat simítok le róla;
fáradt vagy már, hálás szemmel nézel -
nem kérdezlek, tudom jól, mit érzel;
 
nagyot kong a régi falióra,
megtelik a lelkünk égi fénnyel,
s ránk borul a hajlott hátú éjjel.
 
2014.05.28.
 
 
 

 

 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Ősz hajszállal, vagy nem, szépséges...!

hzsike képe

Igen, ősz hajszálat, Irénkém. Köszönöm szépen. Ölellek, szeretettel:Zsike :)