Együtt
Beküldte M. Karácsonyi Bea - 2013, május 10 - 11:30
Szemedben őszül az idő;
szikráid száza mégsem kopott,
csarnokvízben ametiszt-kő,
a szerelemistentől lopott.
Csábít sok éve, tükröt tart,
felsejlik benne minden múltunk,
néhány karcod miattam mar,
tudom, pár dolgot elbuktunk.
Ereinkben must folyt egykor
gyengéden édeskés nyerserő,
beérett régen, most óbor,
nehéz íze is jól sejthető.
Fajsúlyos voltát, és faját
utódaink is szív-hordozzák,
egy lány és egy fiú karját
nyújtja, törött hordót foltozzák.
Mégis, nekem szép vagy, noha
vonalaid gyűrődnek velem,
együtt öregszünk, mint moha
a térkőre, vezesd a kezem.
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, május 10 - 19:57
Permalink
Angyali, bájosan szép Nektek
Angyali, bájosan szép Nektek is "Együtt"! Örömmel olvastalak!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Schvalm Rózsa
2013, május 10 - 20:05
Permalink
Csodálatosan szép vers kedves
Csodálatosan szép vers kedves Sea, gratulálok! Szeretettel: Rózsa
M. Karácsonyi Bea
2013, május 11 - 16:15
Permalink
Köszönöm, hogy olvastátok.:)
Köszönöm, hogy olvastátok.:)
hzsike
2013, május 12 - 18:22
Permalink
Ez nagyon szép, Sea.
Ez nagyon szép, Sea. Jóérzéssel olvastam:Zsike:)
M. Karácsonyi Bea
2013, május 12 - 19:15
Permalink
Köszönöm..)
Köszönöm..)
hubart
2013, május 12 - 20:06
Permalink
Nagyon szép vers. A két
Nagyon szép vers. A két utolsó sorban mintha egy pici fogsalmazási zavar lenne:
"együtt öregszünk rá moha
és térkőre, vezesd a kezem."
Én így irnám:
egyött öregszünk, mint moha
a térkőre. Vezesd a kezem!
Vagy Te más értelmezést szántál a befejezésnek?
M. Karácsonyi Bea
2013, május 18 - 15:15
Permalink
Köszönöm Ferenc.Igen én
Köszönöm Ferenc.Igen én máshogy, moha és térkőre...De nagyon tetszik a variációd,segítséged, a kevesebb több, azt hiszem ki is cserélem.Ölelésem.