Először templomban

Csak pár éves lehettem, 
mikor megbomlott elméddel 
elvittél a templomba.
Groteszk volt, ahogy vezettél
antidepresszáns-ritka hajaddal.
Deformált szentképek,
áhítathoz élénkek, vér-és sárszínűek,
s köröttünk, mint millió halálbogár
sok dohszagú, ismeretlen öreg hajlong.
Nem a kedves, a pőre lelkű,
de a csontkemény.
S akkor ott megláttam. 
A mindennek közepén 
a feszületet, hatalmas bronzkirályt. 
S intettél csendre, 
azt mondtad ez nem Isten, 
csak annak fia. 
Szerintem az sem, csak darab fém, 
mit jó pénzért vennének át telepeken, 
ha nem félnék az Egy Igaz Istent. 
A pap kántált, nem láttam, eltörpült, 
annak túl nagy volt keresztje. 
Imákat zokogtál, s öledben állva, 
sírtam én is, de nem tudtam miért. 
És mint te, néha hiszek, 
s olykor átkos szavakba 
némul el hitem..

Hozzászólások

barnaby képe

"..engem megfoganó méhed cafatjaival."Bocsáss meg kedves Krisztina, de ezt a sort nem értem...Amúgy meg elég kemény, szókimondó vers, némi ellenérzéssel az álszent tanok, és terjesztőik iránt...na nem az egyház ellen, és Isten ellen, azt világosan kiérzem a versedből.Még olvasnom kell, hogy teljesen befogadjam, sulyos gondolatokkal megírt versed.Gratulálok:B:)

Nagyon köszönöm B.! 
Örülök, ha érezhető, hogy nem a vallás vagy Isten ellen akarok beszélni, mert én is hiszek, még ha néha magamban mérgelek, vagy nehéznek is érzem, mert kemény az élet.. Azt viszont fenntartom, hogy nem csak, és nem feltétlenül a temlpomba járással mérhető valakinek az igaz hite. Ez pedig egy emlék, az egyik első emlékeim egyike.
A mondat valóban értelmetlen, utánam édesanyám már nem szült, klimaxolt, stb. ezt akartam kifejezni ezzel a sorral.

M. Karácsonyi Bea képe

Csodálatos alapanyag, picit kurtítanám a verset.

Köszönöm szépen, a javaslatod alapján kurtítottam is.

Köszönöm!
Extravavagánsak -e, nem tudom, de értelmetlenek, ennek oka az, hogy a verset indulatból, érzelemből, 5 perc leforgása alatt írtam meg. Ez is nekem amolyen lélekvers.
Az első mondatot már megmagyaráztam lejjebb, a második alatt a méhburokra céloztam, ami az én szememmel olyan, mintha átszőné valami (nem értek ehhez annyira, hogy megmondjam mi), a jarmadik pedig valóban úgy értendő, hogy én háttal a misénak az ülő anyám ölében álltam, aki sírt és ettől rázkódtam én is az ölével együtt.
Egyébként a sorokat javítottam ill. elhagytam, rövidebb lett a vers.

Mysty Kata képe

 Érdemes , még dolgozz rajta Krisztike!  El kell mondanunk ezeket a dolgokat feltétlenül!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagyon köszönöm Katám, megtörtént a vele való újradolgozás! 

lnpeters képe

Alakul ez, és Te tehetséges vagy. A tartalmon enyhíts, a formán szigoríts.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Köszönöm szépen! Próbálkotni fogok vele, amint lesz rá erőm. Csak hát nehezemre esik ezzel a verssel foglalkozni, a tartalma miatt nekem felkavaró.