Életmalom
Beküldte hubart - 2016, május 15 - 10:48
Lapátkerék-mandala,
mint tekerőlant dala
szól, bár vannak itt klisék,
vonz e hangos képiség!
Csobogás – száz arca van –,
partot mos, vagy parttalan.
Szirteken is áthatol,
friss forrás, ha szomjazol.
Lehet kacsaúsztató,
vagy özönnel duzzadó
ár, amely hajót dobál,
cunamit hoz a globál…
Víz, te haldokló rokon,
állva omló partokon
verő pulzusod lesem:
csordogálj csak csendesen!
Hozzászólások
Haász Irén
2016, május 15 - 16:26
Permalink
Parttalanul tetszik...:)))
Parttalanul tetszik...:)))
hubart
2016, május 15 - 21:06
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Irénke! :)
Mysty Kata
2016, május 15 - 19:35
Permalink
Frissítő volt!!
Frissítő volt!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2016, május 15 - 21:06
Permalink
Örülök neki, kedves Kata! :)
Örülök neki, kedves Kata! :)
Csilla
2016, május 16 - 21:35
Permalink
Nagyon jó, szép, az utolsó
Nagyon jó, szép, az utolsó versszak tetszett leginkább. :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2016, május 17 - 07:46
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Csilla!