Én szerettelek

Beküldte Márkus László - 2016, április 27 - 11:27
Fura, amikor szerelem
feszül szerelemnek
s meddő viták rabolnak
értékes perceket,
miközben éltünk homokja 
egyre gyorsabb ütemben
pereg, hogy azután
másik dimenzióban,
- talán egy felhőszélről -
lábunk lógázva
nevessünk felfuvalkodott
önmagunkon és szemrehányón
rebegtetve szárnyunk
elsuttogjuk újra,
én szerettelek...

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2016, április 27 - 12:09

A viták is azért jók, hogy édesebb legyen a kibékülés. :) Persze, elvesztegetett idő, tetszik a versed alapgondolata, kedves László!

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

Márkus László

2016, április 29 - 10:16

Kedves Csilla! Köszönöm kedves szavaidat! Örülök, hogy versem mondanivalója megérintett...

Márkus László

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2016, április 27 - 12:52

Kedves Laci!

 

Kedves Laci, van ez így, mikor bizonytalanok az érzések, örömmel olvastam.

Erzsike                                                     

Márkus László

2016, április 29 - 10:21

Gyarló az ember, kedves Erzsike! Kedélye néha liftezik - még a legszerényebblekeket is viharok dúlják olykor. ettől változatos életünk...

 

László

Márkus László

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2016, április 28 - 22:52

 Mert nem tanulunk és nem tudunk szeretni igazán...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Márkus László

2016, április 29 - 10:24

Kedves Kata! Az emberfia gyarló és önző időnként. Nehéz megtalálni az arany középutat életünkben és szerelmünkben egyaránt...

Márkus László