Esténként úgy nézek
Beküldte hubart - 2013, augusztus 11 - 21:01
Dagasztani tett el jó kovászt az anyám,
apám bizakodva fejtette borát.
Friss kenyér, víg pohár volt a ház asztalán,
ha erre járt rokon, kósza jóbarát.
Vagyont nem reméltünk, nem gyűjtöttünk soha,
pedig a két szülő holtig dolgozott;
úgy foszlott az élet rongyos álma tova,
a hittel kiszabott, gonddal foltozott.
Hiányzik mindkettő. Nagyon messze járnak,
arra, hol nem érték már a földi jó;
nem kell napfény, eső a reményhatárnak,
s nem bántja a termést aszály, bősz folyó.
Esténként úgy nézek fel a magas égre,
magam vigasztalva, én, bolond, konok,
nyugalmat találtak sok év után végre,
és remélem, ott fenn nagyon boldogok!
2013. aug. 11.
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, augusztus 11 - 22:36
Permalink
Csodálatra méltó sorok!kata
Csodálatra méltó sorok!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2013, augusztus 12 - 11:53
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Kata!
Köszönöm szépen, kedves Kata! :)
Schvalm Rózsa
2013, augusztus 12 - 09:45
Permalink
Kedves Feri! Gyönyörűséges
Kedves Feri!
Gyönyörűséges vers. A Szülők iránti tisztelet , szeretet árad a sorokból.
Szeretettel olvastam, gratulálok! Rózsa
hubart
2013, augusztus 12 - 11:54
Permalink
Örülök szavaidnak, kedves
Örülök szavaidnak, kedves Rózsa! :)
Cecilia
2013, augusztus 12 - 12:16
Permalink
Egyszerűen nagyon
Egyszerűen nagyon szép...szívbemarkoló.
Köszönöm...hogy olvashattam.
hubart
2013, augusztus 12 - 16:15
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Cecilia! :)
M. Karácsonyi Bea
2013, augusztus 12 - 13:52
Permalink
Biztos boldogok... Kedves
Biztos boldogok...
Kedves Ferenc, nagyon szép és igazán megható emlékverset állítottál a szüleidnek, bepillantást engedtél a szeretetedbe, múltatokba.
hubart
2013, augusztus 12 - 16:17
Permalink
Örülök, hogy így látod,
Örülök, hogy így látod, kedves Sea. Köszönöm látogatásodat! :)
hzsike
2013, augusztus 12 - 14:23
Permalink
A maga egyszerű
A maga egyszerű őszinteségével hatott rám ez a vers.
Szeretettel teli, "gyermeki" érzelmek. Nagyon szép.
hubart
2013, augusztus 13 - 06:25
Permalink
Versben csak őszintén szabad,
Versben csak őszintén szabad, ezt te is tudod, még a fikcióban is, hiszen csakis úgy lehet hiteles a vers. Köszönöm kedves szavaidat. :)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, augusztus 12 - 16:15
Permalink
Kedves Feri! Milyen jó, ha az
Kedves Feri!
Milyen jó, ha az ember írástudó, mert ilyen szépen ki tudtad fejezni a szüleid iránt érzett szeretetedet...
Nagyon szép. Dyona
hubart
2013, augusztus 13 - 06:26
Permalink
Örülök, kedves Dyona, hogy
Örülök, kedves Dyona, hogy így gondolod. :)
barnaby
2013, augusztus 12 - 16:31
Permalink
Nagyon szép szívbemarkoló
Nagyon szép szívbemarkoló emlékezés, gyönyörű melankolia.Gratulálok, remek vers.Üdv.:B:)
hubart
2013, augusztus 13 - 06:28
Permalink
Sajnos, már csak az emlékezés
Sajnos, már csak az emlékezés maradt, és eljön majd az idő, amikor mi is emlékek leszünk. Örülök, hogy tetszett a versem.
ChristinaNadale
2013, augusztus 12 - 17:05
Permalink
Megható volt, szívbemarkoló
Megható volt, szívbemarkoló és gyönyörű. Köszönöm, hogy olvashattam! :)
hubart
2013, augusztus 13 - 06:29
Permalink
Köszönöm, Kriszti, hogy nálam
Köszönöm, Kriszti, hogy nálam jártál, örülök, hogy hatással volt Rád a versem.
Balla Zsuzsanna
2015, augusztus 17 - 21:05
Permalink
Kedves Feri! Értem és érzem
Kedves Feri!
Értem és érzem azokat a rezdüléseket, amelyekből versed született. Mennyi apa ás anya áll a sorban, akik éppen így éltek és ma már csak az emlékezet őrzi őket.
Szép vers!
Aysa