Föloldozás

Beküldte hubart - 2019, január 15 - 15:41
Gyönyörnek, kínnak szent hona
e test, a vágyak temploma.
Szemed, mint gyertyafény ragyog,
ha gyónni újra kész vagyok. 
 
De jaj, naponta vétkezem, 
s a szívem, ím, eléd teszem,
az üdvömért, hogy elfogadd –
feloldozásért áldozat.
 
Tíz ujjam ír ma testeden,
kivételes kegy ez nekem.
Bejárom hetyke halmait, 
szerelmet őröl malma itt.
 
Pihegve száll a gond azon,
hogy én epedve szomjazom;
forrást keresve dzsungelen, 
az Éden játszik most velem,
 
szül ihletet, s a vágy dagad, 
s te prédaként dobod magad.
S a büszke tollam – ó a toll –
a szűz lapok közé hatol.
 

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2019, január 16 - 14:17

Gyönyörű vers.

Szeretettel gratulálok! :)

hubart képe

hubart

2019, január 16 - 16:56

Köszönöm szépen, kedves Zsike!  :) 

 

Haász Irén képe

Haász Irén

2019, január 16 - 16:17

Remek! Gratulálok.

hubart képe

hubart

2019, január 16 - 16:57

Köszönöm szépen, kedves Irénke!