Jelenlegi hely

Falak

Beküldte hzsike - 2014, augusztus 18 - 21:20

H.Gábor Erzsébet

Falak

Nem tudok kitörni többet én,

világot látni már nincs remény,

falakat raktam, várfalat,

fölülről süt csak rám a nap.

Fösvény kis sugara szánalom,

nem űzi el már a bánatom,

nem elég, fázom, fulladok -

levegő kéne, s nem kapok.

Se ablak, se ajtó, semmi sincs,

malterba merült a rézkilincs,

én már csak körbe járhatok,

hiába vések vájatot.

Hiába mormolok száz imát,

falak közt vár rám a másvilág,

szárnyamat szegték vas szavak,

urammá lenni hagytalak.

Várfalam örökre börtönöm,

bontani nem elég tíz köröm,

fentről egy csillag rám ragyog,

látok, de mégis vak vagyok.

2014.augusztus 19.

Hozzászólások

Haász Irén

2014, augusztus 18 - 22:25

Permalink

Drága Zsikém, tökéletes...

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

hzsike

2014, augusztus 19 - 06:57

Permalink

Köszönöm szépen, drága

Köszönöm szépen, drága Irénkém! Ölellek, szeretettel:Zsike :)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

hzsike

2014, augusztus 19 - 10:00

Permalink

Köszönöm szépen az

Köszönöm szépen az értékelést, a látogatást, kedves Joe. Örömmel fogadtalak. Zsike :)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

hubart

2014, augusztus 19 - 12:31

Permalink

Én ezt a verset ritmus szempontjából másképpen látom. Nyilván nem időmértékes vers, hanem ütemhangsúlyos. Méghozzá eredeti, a költő által választott, és végig következetesen betartott ütemszerkezettel. Valamennyi szakasza a

3 / 3 / 3
3 / 3 / 3
3 / 2 / 3
3 / 2 / 3

ütemtagolást mutatja. Az első két sor a háromszótagos ütemrendszert képviseli, amelyik nem az ősi nyolcas származéka, hanem külön kategóriát képez. A XVIII században Faludi Ferenc vezette be éppen azzal a szándékkal, hogy ütemhangzásban kissé eltávolítsa a magyaros (felező nyolcas, felező tizenkettes) verselés formájától. Hangzásában ez a ritmus sokkal közelebb áll a nyugateurópai időmértékes verseléshez, holott nem az! Talán ezért is érzékelte Joe barátunk (és jómagam is) első olvasatra időmértékesnek. A Zsike újítása abban áll, hogy a harmadik és negyedik sort nyolc szótagosra formázta, de úgy, hogy az nem lett felező nyolcas, hanem a 3 / 3 / 3 ütemszerkezetben következetesen a középső ütemből hagyta el az egy szótagot, egy ütemnyi szünettel lassítva a tempót.
Nagy gratulációm a bátor formaújításhoz, és persze, a vershez, ami nálam minden elismerést kivált.