Farkassá

Jég-kék szemű, madárcsontú lány-ember,
akit a nagy havak ridegségében neveltek.
Hazáját körbemossa fagyott tenger,
a haja foszló ködben libbenő nap-lehelet.
Vonyítás üvölt a szürke hold felé...

Kövekből emeltek neki fedelet,
de szülei a tundrával váltak eggyé egyszer.
Lelkében sokáig élt a kegyelet,
ám meleg szívében társtalanság magva serkent.
Vonyítás üvölt a szürke hold felé...

Kutatott, mert nem tehetett egyebet.
Szeme egy farkasfalkára tévedt minden percben;
mondákban övék az ősi eredet,
s szabad társukká szegődni lett legújabb terve...
Vonyítás üvölt a szürke hold felé...

Bőrükbe öltözött magányos este,
majd farkas-nőként szerzett örök vadász-sebeket.
Fehér csillagok között bolyong lelke,
legnagyobb boldogsága volt, hogy farkas lehetett.
Vonyítás üvölt a szürke hold felé...

Hozzászólások

hzsike képe

Beleborzongtam, hihetetlen atmoszférája van a versednek, kedves Kriszti.

...és a tiszta "e" betűkre "kihegyezett" rímek, el kell ismerni, nagyon ügyes vagy!

Szeretettel:Zsike:)

Nagyon szépen köszönöm, kedves Zsike! :)

M. Karácsonyi Bea képe

Szerintem is nagyon jó!:)

Köszönöm szépen! :)

Nagyon köszönöm! :)

Mysty Kata képe

 Nagyon szórakoztató , igazi csemege voltál!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm szépen! :)

hubart képe

A tartalom és a forma szép egysége valósul meg a versedben, a képeid igen hanguklatosak, teléjesen átjön az érzés. Egyetlen soron botlott meg a szemem: "Kutatott, mást nem tehetett egyebet."  Kutatott, mást nem tehertett, vagy pedig Kutatott, nem tehetett egyebet - így lenne helyes. A mást és az egyebet - így együtt sok, mivel mind a kettő ugyanazt jelenti. Talán a mást kivenném, és  az így kiesett szótagot valami módon pótolnám. Különben gratulálok, kedves Kriszti, egyre jobbak a verseid. :) 

Nagyon szépen köszönöm kedves hubart! :)
Nagyon örülök, hogy látszik a fejlődés!
Most pedig az a mást átalakul, így lesz belőle mert! :)