Fürödj meg kedves (3)

Beküldte hzsike - 2014, július 2 - 21:12
H.Gábor Erzsébet
Fürödj meg kedves
 
Fürödj meg kedves, langy a víz,
lemosom rólad az út porát,
vesd le a sors sáros bocskorát,
feledd a rosszat, s újra bízz!
 
Bontsd le árnyékos várfalad
 - ha itt vagy, nem számít semmi sem,
bánatod messzire elviszem -,
s hunyd be szemed, ha bánt a Nap!
 
Múltadat tisztára áztatom,
vetkőztesd le a lelked is!
Hószín a vánkos az ágyadon -
 
mesélj, hallgatlak reggelig!
S míg csendben csitul a fájdalom,
vigyáz reánk az Isten itt.

 

 

Hozzászólások

Braunel

2014, július 3 - 12:40

Szonett-formába rendezve is nagyon szép ez a vers kedves Zsike. Nekem midhárom olvasásakor valahogy mindig az Óda utolsó sorai jutnak eszembe:

"Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad."

Gratulálok minhárom változathoz.

Szeretettel: Barna

hzsike képe

hzsike

2014, július 3 - 21:05

Köszönöm szépen a kedves szavaidat, Barna. Nem csak Neked, szinte mindenki arra csodás versre asszociál. De, nem baj az! :)

Örülök Neked! 

Zsike :)

Haász Irén képe

Haász Irén

2014, július 3 - 15:00

Azt hiszem, erről a témáról már az Isten se mossa le, hogy ne JA Ódája jusson eszünkbe...:))))

Mindhárom tetszett, Zsikém!

hzsike képe

hzsike

2014, július 3 - 21:07

Köszönöm szépen Neked is Irénkém. Erről a témáról már nagyon sokat írtak és még fognak is, annyira szép...

Ölellek, szeretettel:Zsike :)