Haldoklik a vén keselyű

Haldoklik a vén keselyű,
Csapkod a farkával,
Végső döglődésében is
Hazugsággal házal.

Még hatalmas, förtelmes, bár
Közel a halála,
Dollár-karmú túlerejét
Még mindig használja.

Most is bármikor megölhet,
Akár egy perc múlva,
Repülőnk szélvédőjén át
Az ölünkbe hullva.

Haldoklik a vén keselyű,
Sivalkodva károg,
De még most is a csőrében
Tartja a világot.

A világra a keselyű
Csak felülről nézne,
Kevés az empátiája,
Tömérdek a pénze.

Mindig fentről vizslatott le
Profit-zsákmány végett,
Csak prédának tekintette
Az emberiséget.

Haldoklik a vén keselyű,
Tollai recsegnek,
Elhulltakor bizonyul majd
Legveszélyesebbnek.