Harsogó Tavaszban

Harsogó Tavaszban

Mosolyog az ég,

Újra lendül a csikorgó

Vén világkerék.

 

Virágpompa hátán

Lovagol a szél,

Fenn az égen álmodozó

Öröm mendegél.

 

Menekülő téllel

Tűnik el a lom;

Isten arcán újra felragyog

Az Irgalom.

 

Harsogó Tavaszban

Fényes sejtelem:

Sose múlik el a világból

A Szerelem.

Hozzászólások

Csilla képe

Szerintem se:) A szerelem időtlen.

Jó volt ezt mástól is hallani:) Köszönettel.

hzsike képe

Mit is érne "Nélküle" a világ...?

Szeretettel olvastalak.

Zsike :)

Haász Irén képe

Sőt! Minden tavasz felpezsdíti...:))))

Nagyon szép, kedves vers, Laci!