Idő-rágta világunkban

Idő-rágta világunkban

Isten se henyél,

Aki folyton panaszkodik,

Talán sose él.

Kis hétköznap-patakokból

Gond-folyam ered,

A nagy Élet viszont száraz

Lábbal lépeget.

Emlékeink tesznek hosszú,

Vén idő-falat,

De a valóság mindig csak

Néhány pillanat.

Idő-rágta világunkban

Kommersz lett a bú,

Aki komolyságot színlel,

Mindig szomorú.

Bürokratikus jelen csak

Papíron erős,

Akinek meg sok a pénze,

Lehet eszelős.

Halál és bolondság ellen

Nincsen patika,

Csörgősapkában pózolgat

A politika.

Idő-rágta világunkban 

Műanyag csodák,

Polkorrekten kérődzik a

Művelt butaság.

Multikultin darálódik

Az ember-filé,

Rossz doktrínák rángatnak a

Szakadék felé.

Torz ember-masszát igényel

Pénz-utópia,

Pedig a bab nem hús, a sas

Meg nem hárpia.

Idő-rágta világunkban

Álarcos a szép,

Hanyatlás-mocsár mindenütt,

Akárhova lép.

Massza-lét helyett Jövőnek

Lesz valami más,

Önrendelkezés, közösség,

Szent identitás.

Idő-rágta világunkban

Hazudik a szél,

Mégsem szabad elhinnünk, hogy

Isten is henyél.