Kenyér
Beküldte hzsike - 2017, augusztus 20 - 11:34
H.Gábor Erzsébet
Kenyér
Anyám kenyeret úgy eszik,
mint aki közben vétkezik,
szemét behunyva ráharap,
pereg a morzsa, s pár darab
ölébe hullik, s szétgurul,
köténye ránca ráborul.
Szívében Isten ott lakik,
s mint aki lopva jóllakik,
úgy néz az égre, áldva azt,
örömöt, hálát rátapaszt.
Szájában omlós, sós falat,
ezerszer újra ráharap,
sajnálja nyelni, drága kincs,
beosztóbb asszony nála nincs.
Reccsen a széke, hátra dűl,
szemébe könnyek gyöngye gyűl;
emlékek. Húsba váj a múlt,
szegénység, ínség árja dúlt,
kenyérnek nem volt híre se -
becsülni kell hát, nincs mese!
Fogja a kendőt, ráteszi -
ajándék, foszlós reggeli!
Úgy viszi, mint egy gyermeket,
szájszéle furcsán megremeg.
Rám néz; a szíve megtelik,
szemében fénylő, szent zenit,
tekintetében elveszek -
s mintha nem fájna, úgy teszek!
2017.08.07.
(Versemet, Kiss Benedek:
Kenyeret anyám úgy eszik c.
verse ihlette)
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2017, augusztus 20 - 12:56
Permalink
Kedves Zsike!
Kedves Zsike!
Mélyreható, szép vers, köszönöm.
Erzsike
Haász Irén
2017, augusztus 20 - 13:56
Permalink
Köszönöm, Zsikém...
Köszönöm, Zsikém...
hzsike
2017, augusztus 20 - 16:05
Permalink
Köszönöm, drága Irénkém,
Köszönöm, drága Irénkém, köszönöm, drága Erzsike.
Ölelésem: Zsike :)
Csilla
2017, augusztus 20 - 18:06
Permalink
Gyönyörű!
Gyönyörű!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2017, augusztus 21 - 16:25
Permalink
Köszönöm szépen, Csillám. :)
Köszönöm szépen, Csillám. :)
lnpeters
2017, augusztus 23 - 18:16
Permalink
Végtelenül gazdag vers!
Végtelenül gazdag vers! Gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2017, augusztus 24 - 15:48
Permalink
Köszönöm, drága Laci!
Köszönöm, drága Laci!
Ölellek. :)