Ketten

 

 

Elállt a szél és csendre int az este.
Hallgassuk együtt! Jöjj hát kedvesem!
Leülünk szépen, lassan elmerengve;
Kezeidet a kezembe veszem.

Emlékszel? Régen, holdvilágos estén,
ugyanígy ültünk, álmos ég alatt.
Én szemeidbe, te magasra néztél;
de én is megláttam a csillagokat.

Gyere hát édes, csak még egyszer újra!
Hisz énnekem semmi más nem maradt.
Üljünk le szótlan, új reményre gyúlva!
Csak mi ketten… A csillagok alatt…

 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Gyönyörűszép, az együttlét csodája!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm szépen kedves Kata :)

hzsike képe

Nagyon szép... Megfogott a vers egyszerű tisztasága.

Szeretettel voltam Nálad, kedves Barna.

Zsike :)

Köszönöm kedves Zsike.

Örülök a szavaidnak :)

M. Karácsonyi Bea képe

 Nagyon szép vers, szeretettel olvastam.

Örülök, hogy itt jártál kedves Sea...

lnpeters képe

Gyönyörűségesen tiszta és áradóan szép! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Köszönöm szépen Laci.

Nagyon jól estek a szavaid...

Nagyon szép!  Öröm volt olvasni! :) 

Köszönöm, hogy itt jártál baramara...

hubart képe

Nagyon szépet írtál, kedves Barna, úgy, ahogy Tőled megszoktuk. Hiányoltuk is az oldalról a verseidet, és örülünk, hogy újra olvashatunk! Baráti üdv: Feri

Egy kicsit "el voltam havazva"... De mostmár talán több időm lesz.

Köszönöm szépen kedves Feri. Megtiszteltek a szavaid...

Haász Irén képe

Szép, csillagos estédben én is elmerengtem...

Köszönöm szépen kedves Irén...