Kikötöttünk

Beküldte hzsike - 2013, szeptember 17 - 12:29

Alattunk szelíden ring a tó,

csend honol, nagyhasú Hold ragyog,

csónakunk békésen ringató,

szerető karodban jól vagyok.

 

Lobogó tűzvágyunk megpihent,

nem dúlja viharok árja már,

tavaszunk elröppent, messzi ment,

minket már hiába vár a nyár.

 

Simítva emlékek kóchaját,

megsajdul bennünk az érzelem,

s idézve éjszakák sóhaját,

mindig csak tehozzád érkezem.

 

Te pedig hozzám, s míg álmodunk,

lassan az Istenhez átjutunk.

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, szeptember 17 - 13:38

Nem találok szavakat, szíven ütött.Csodálatos.

hzsike képe

hzsike

2013, szeptember 17 - 14:13

Köszönöm szépen, Seám, örülök, hogy tetszett.

Ezt a versemet, három változatban írtam meg. Két különböző versformájú szonett és egy négyversszakos vers született belőle. Ez az első változata. A másik kettőt is hamarosan felteszem.

Szeretettel ölellek:Zsike:)

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2013, szeptember 17 - 16:36

Kedves Zsike!

Gyönyörű vers, szívből gratulálok!

Szeretettel: Rózsa

hzsike képe

hzsike

2013, szeptember 17 - 18:59

Köszönöm szépen Neked is Rózsám, a látogatást, a kedves szavaidat. Örülök, hogy eljöttél.

Ölellek:Zsike:)

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, szeptember 17 - 19:07

 Nincs rá szó....ennél nincs szebb talán...Ilyet csak Te tudsz!!!Szívből köszönöm!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

hzsike

2013, szeptember 18 - 07:42

Én köszönöm, drága Katám! Boldog vagyok, ha jössz hozzám. Örülök, hogy tetszett a vers.

Szeretettel ölellek ma is:Zsike:)