Lepkeszárnyon repkedő

Lepkeszárnyon repkedő remény,

mit akarsz te, mondd, a tűz felett?

Nem őrködnek mindig Istenek,

délibábot kergetők hegyén.

 

Büszkeséged volt az ékszered,

s megperzselnéd rezge szárnyait?

Tűzre vetve kósza vágyaid,

szalmaszálsors lenne végzeted.

 

Mért kísérted múltad árnyait?

Állj ki bátran, mondd, hogy: - ég veled!

Rombold le a bánat várait,

 

ember volt még mind, ki tévedett.

Átsegített többször már a hit,

mosd fehérre foltos életed.

 

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szépséges, szigorú, feszes forma - ahogy megszoktuk tőled Erzsike -   a mondandó is súlyos, mégis a szóhasználatban ott a játékosság oldásnak. Gratulálok.

hzsike képe

Örülök kedves szavaidnak, Seám. Köszönöm, hogy eljöttél.

Ölellek:Zsike :)

Mysty Kata képe

 Klasszikus formában klasszis szép  tartalom!Gratulálok szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Köszönöm szépen, drága Katám! Örülök, hogy tetszett a szonett.

Ölellek.Zsike :)

barnaby képe

Szép gondolatok köré kerekítetted szonettedet, kedves Zsike.Szeretettel gratgulálok:Barna:)

hzsike képe

Örülök, hogy Te is meglátogattál, kedves Barna.

Szeretettel fogadtalak: Zsike :)

hubart képe

Már nem lep meg ez a formai mívesség, amivel ékes nyelvünk virágait fonod koszorúba. Remek ez az alkotásod is. Szeretettel gratulálok! :)

hzsike képe

Köszönöm a kedves szavakat ,Feri, örülök, hogy eljöttél.

Szeretettel fogadlak mindig:Zsike :)

hzsike képe

Köszönöm szépen az olvasásod, és a megtisztelő összehasonlítást, kedves Joe!

Szeretettel fogadtalak itt is:Zsike :)