Luca, szemünk fénye

Beküldte hubart - 2013, március 16 - 16:00

Itt összefér a víz s a tűz,
két fontos lételem.
Kicsiny Lucánk ma gondot űz,
szemében értelem.

A vénülő jó nagyszülő
felejti száz baját,
ma már vidáman őszül ő,
ha csillan száz karát.

A nagymamának dolga sok,
de hagy csapot-papot,
és jönnek boldog szép napok,
mit sorsa rászabott.

S bár átvirraszt pár éjszakát,
hallgatva szívszavát,
a büszkesége hatja át
a boldog nagypapát.

2013. márc. 16.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, március 16 - 16:20

Kedves Feri!

Az én kedves édesapám is nagyon imádta az unokáját...

Felemelő lehet papának lenni. Szép vers .  Dyona

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2013, március 16 - 18:56

Kedves Feri! Bizony nagy öröm nagyszülőnek lenni Nagyon szép vers, gratulálok!

 

csellista

2013, március 16 - 19:05

Én csak nagymama vagyok, de azt gondolom, hogy ugyanazt érzed Te is, mint Nagypapa. Versed szívig hatoló, szépséges, megható.

Szeretettel gratulálok: Zsuzsa

Zajácz Edina

2013, március 16 - 19:08

Édes vers:) és az unokád is az!

hubart képe

hubart

2013, március 16 - 20:35

Kedves Erzsike, Rózsa, Zsuzsa, Edina, köszönöm hozzászólásaitokat! :)

 

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, március 16 - 21:16

 Nekem még csak álom, nagyon várom...de még nincs láthatáron! 

  Ez a hang kristálytiszta!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 06:25

Köszönöm, kedves Kata! :)

lnpeters képe

lnpeters

2013, március 16 - 22:31

Isten áldja a nagypapákat! Nagyszerű vers, Feri!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 06:34

Köszönöm szépen, Laci! :)

Braunel

2013, március 17 - 07:10

Kedves Feri!

Bepárásodott a szemüvegem a végére... Nekem is van egy  Leventém (mintha magamat látnám négy évesen), és még nem írtam róla verset... (Ezért szégyenlem is magam)

Köszönöm, hogy olvashattam ezt a szívből fakadó, szép versedet az unokádról...

Barátsággal: Barna

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 11:43

Ő már a harmadik unokám, de reméljük, hogy lesz még! :)  Köszönöm  hozzászólásodat, kedves Barna! 

aLéb

2013, március 17 - 10:51

Érzelmekkel telt, ugyanakkor játékosan szép ritmusba font vers, Feri, öröm olvasni. Talán azért is, mert ez az ütem nyílt, mint egy soha véget nem érő történet, és biztos vagyok benne, hogy a szép, kitekintő vezetéssel, a figyelem okos terelésével és önmagadra, a saját érzéseidre fordításával tudatosan építkeztél. Remek vers, nem véletlen, hogy mélyen szólítja meg az érzékeket, örömmel olvastalak.

aLéb

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 11:45

Köszönöm szépen, kedves Béla! :)

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 11:52

 :) Köszönöm kedves szavaidat, Joe! :)

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, március 17 - 12:33

Megható...

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 18:16

Köszönöm, Sea! :)

hzsike képe

hzsike

2013, március 17 - 16:20

Tüneményes, szeretni való kis vers. Rendesen megsimogattad vele a lelkemet, kedves "Nagyapa". Az enyémek éppen most mentek haza, tudom milyen csodás ez az érzés. Jó volt itt lenni.:)

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 18:17

Köszönöm látogatásodat, kedves Zsike! :)

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, március 17 - 21:50

Ó, de kedves...!

hubart képe

hubart

2013, március 17 - 22:08

Köszönöm, Irénkém! :)

 

hubart képe

hubart

2013, március 18 - 10:06

Köszönöm, Irénkém! :)