Lucskos, morcos nyárelő

Lucskos, morcos nyárelő,

Hunyorog az égbolt,

Élni annyi: megőrizni

Mindent, ami szép volt.

----

Rongyos Isten köntöse,

Rojtos a kalapja;

Az igazi nyarat nem csak

Kánikula adja.

-----

Vigyorog a vén Idő,

Szeme összehúzva;

Illatos kert a jövendő,

Vagy meredek csúszda...

----

Lucskos, morcos nyárelő,

Didereg a végzet;

Nyáron mindig hoppon marad

A hideg enyészet.

-----

Régi pelyhes nyarakat

Álmodik a reggel;

Napot köszönt a délelőtt

Fagyos tisztelettel.

-----

Éledezik a Remény

Körtefalevélen;

Búsan hentereg a Jelen

Vizes televényen.

-----

Lucskos, morcos nyárelő,

Foszladozó égbolt;

Amíg élünk, nem halhat meg

Semmi, ami szép volt.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Remek... az összes sort idézhetném, milyen  jó! :)))

Mysty Kata képe

 Ember és természetközeli szép vers!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép, gratulálok! Rózsa

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Szepesi Zsuzsanna képe

Bizony, nem halhat meg! Gondoskodjunk róla, kedves Laci! Gratulálok versedhez!

Szepesi Zsuzsanna

lnpeters képe

Köszönöm, drága Zsuzsa!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Lendületes mégis lágy képek a természetről.....grat....

Remek, könnyed,  könnyen szavalható versedhez szeretettel gratulálok: Maria

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm Mindenkinek!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

Nem bizony! Amíg élünk őrizzük a szépet, a jót!

Szeretettel olvastam.Zsike :)