Másodvirágzás

Köszönöm, kedves Kata! :)

Köszönöm értékelő szavaidat, kedves Joe. A magyar lírai költészet talán legkedveltebb ritmusformája az ősi, vagy felező nyolcas, ahogy az epikai költészeté a felező tizenkettes. Én is ezekben érzem igazán otthon magam, bár törekszem a lehetőségek széles tárházának kihasználására. Szonettet például szívesebben írok tizeneggyes és tízes szótagszámú sorokban, tisztelve a hagyományokat. A rövidsoros (4, 5, 6) verselést is szeretem, mert ott lehet a pörgő ritmus mellett igazán megcsillogtatni a rímtechnikát. Új verstani elemekkel, formákkal kísérletezni pedig kihívás, azt sem szabad kihagyni! Örtülök, hogy néha elmondod Te is verseimmel kapcsolatos meglátásaidat, mert igazán abból tanul az ember. :)

Köszönöm, kedves Rózsa! :)

Érdekes, hogy ennél a versnél nem is azt tartottam szem előtt, hogy a közszájon forgó vénasszonyok nyarát tapintatosan nevezzem meg, egyszerűen csak úgy éreztem, hogy ezt a koraőszt leginkább egy érett asszony alakjával tudom megszemélyesíteni, akin bár nyomot hagyott az idő múlása, mégsem adja fel, átöltözik, arcához illő sminket, frizurát választ, mert még ragaszkodik egykori fényéhez, tetszeni akar a környezetének. :) Örülök, hogy itt jártál, és köszönöm véleményedet! :)

Köszönöm, kedves Sea, örülök szavaidnak! :)

Köszönöm szépen, kedves Dyona! :)

Köszönöm, kedves Irénke! :)