Május...

Lepkecsodákban rianó rebbenés.
Feloldozó szélforgatag mennybe emel.
Szembogarakban szikrázó nevetés
boldog alázattal fényt énekel.
Szimfóniát a Napnak és a Holdnak,
örömujjongással, mert szépségre lelt.
Szívekben csordult a tavasz, él a
nyíló nyár, meghatódva hajnal kél.
Hajlong a nyír, a nyár, szomorúfűz.
Lágy lélek-hangon dalolni kezd
csokorba-fonottan lány- liliom-szűz.
Friss a reggeli harmat könnyet mesél
zöld levelekre. Sír párta-szirom,
harang kehely, fehér uszály lebeg.
Nap, fényt szitál  szemekbe, áldani fon.
Meleggel, ölelgetőn, mert így szeret.
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Olyan szépeket és szépen tudsz írni...Igazi májusi hangulattal telt a versed!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

barnaby képe

Köszönöm Kata.Örülök a véleményednek, hiszen ez volt a célom a verssel.Örömmel láttalak most is versemnél.Ölelésem:B:)

Haász Irén képe

Nekem is nagyon tetszik... csak a központozás hiánya zavar.

barnaby képe

Nagyon köszi, hogy olvastad Irénke.Örülök, ha tetszett, átírtam néhol...Üdvbözöllek:B:)