Meghajolnak

Az udvaron este járok,
köszöntenek a virágok,
meghajolnak, üdvözölnek,
nyújtják kezük az öregnek.

Az udvaron este járok,
szirmuk bontják a virágok,
illatuk halvány rózsaszín,
jól érzik maguk odakinn.

Arra megyek, meghajolnak,
mert tisztelnek a jámborak,
minden virág hálás nekem:
szárazságban öntözgetem.

Színes karjukba fogadnak,
gyógyszer minden virágillat,
hogyha érzem nyugodt vagyok:
főt hajtanak a virágok.

 

Hozzászólások

Csilla képe

Minél érettebb a kalász, annál mélyebbre hajtja a fejét - jutott eszembe e mondás a versedről. :)

Csilla,azt hiszem, jól értem a megjegyzésed lényegét. Köszönöm.

 

Kui János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kui János