Meghajolnak
Beküldte kékszem - 2016, május 21 - 01:45
Az udvaron este járok,
köszöntenek a virágok,
meghajolnak, üdvözölnek,
nyújtják kezük az öregnek.
Az udvaron este járok,
szirmuk bontják a virágok,
illatuk halvány rózsaszín,
jól érzik maguk odakinn.
Arra megyek, meghajolnak,
mert tisztelnek a jámborak,
minden virág hálás nekem:
szárazságban öntözgetem.
Színes karjukba fogadnak,
gyógyszer minden virágillat,
hogyha érzem nyugodt vagyok:
főt hajtanak a virágok.
Hozzászólások
Csilla
2016, május 21 - 23:46
Permalink
Minél érettebb a kalász,
Minél érettebb a kalász, annál mélyebbre hajtja a fejét - jutott eszembe e mondás a versedről. :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
kékszem
2016, május 24 - 04:27
Permalink
Csilla,azt hiszem, jól értem
Csilla,azt hiszem, jól értem a megjegyzésed lényegét. Köszönöm.
Kui János
Kui János