Mennyi? Hatvan...

Mennyi? Hatvan...
 
Hatvanasként már leírtnak,
lassan perifériára löknek,
nem hallik szavad az égig,
talán a kocsmapultig sem.
Nem csörög folyton mobilod,
tök üres naptáradból mind
megszöktek a karakterek, 
fontos íméljeid elmaradnak,
tanácsaidra nem tart igényt 
hónapok óta senki sem,
híred mint a leprásoké,
messzire kerül mindenki.
 
Lelked elmocsarasodhatna, 
ezért új, csillogó világba
menekültél, a kibertérbe.
Ugyan szert tettél
virtuális barátokra 
de élőszót ma már
ritkábban hallasz,
haikuk, tankák és versek,
szerethető világában élsz
és ott vannak uccafotóid is,
melyek ugyan meg nem  csalnak,
de tál lencsére sohasem válthatók.
 
2016.05.03.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Ez szomorú...

Ugyanakkor gyorsabban telnek a napok, és új lehetőségekre jut idő, amikre eddig ne is gondoltál...

És más jellegű barátságok, ismerősök.

Ne merüljünk önsajnálatba. Hurrá...:)))

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Néha én is így érzem magam, jó ha kiírod magadból...

Erzsike

Bieber Mária képe

Jó menekülési útvonalat választottál magányod elől: minden szempontból segíthet és gyógyíthat a vers! Persze, az emberi társaságot nem pótolják.

Új lehetőségek azonban biztosan vannak, keresd őket és hagyd, hogy rád találjanak!

 

Bieber Mária

(Hespera)