Mesterséges sötétség

 
Mint feketén fénylő tinta,
lopakodva ivódik belém 
a mesterséges sötétség.
 
Fölöttem tornyosulva bontja,
teríti rám oly ördögi
mosolyát a szürkület ura. 
 
Nem fénylik itt most semmi sem,
csak a szeretet fehér fénye,
ami szívemből árad ki.
 
Kép: Vörös Eszter Anna: Mesterséges sötétség
CsatolmányMéret
Kép ikon images (76).jpg8.91 KB

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Van egy nagyon jó kép hozzá, de sehogyan sem sikerül betenni...csak itt mondok ilyen téren csődöt, mindenütt sikerül feltölteni, de itt nem, pedig most jó lenne, mert a képhez írtam a verset...Valaki segítsen...

 

 

hzsike képe

Föltettem, remélem így gondoltad, kedves Erzsike. :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Köszönöm szépen a segítséget, így jobban lehet érteni...

Erzsike

Csilla képe

Az elég kell legyen! Oszoljon az a sötét végre! :)

Kicsi az a kép, ami ihletett, de azt hiszem, sikerült megfejtenem....:)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Örülök, ha tetszett, volt róla nagyobb kép is, de ez fért be...

Erzsike

hzsike képe

Renekül megidézted - sokat sejtetően -  a képet.

Ölellek.Zsike :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Köszönöm, hogy olvastad szerény kis versemet.

Erzsike