Mint kabalák...

Mysty Kata: Mint kabalát...
 
Holdfény játszik szobám falán,
Felfűzötten, mint kabalák.
Közben halkan dúdolgatok...
Magamat fel így oldozom.
 
Szívem tárom, sok szép szavát,
mint ezüstnek fénysugarát,
küldöm hozzád, mint gyöngysorát
szerelmünknek, úgy éjféltájt...
 
Kis neszt hallasz...Bár észrevedd!
Ablakodon, ha beragyog,
Öleld  át, mert , - hisz én vagyok.
Hallod majd azt a dallamot,
 
ami bennem nyomot hagyott.
Fény szövi át szobád falát,
Így lehetek lakója tán,
mindvégig , - egy életen át.

Mysty Kata: Mint kabalát...
 
 
Hold fénye szövi át szobám falát,
Csillagszálra fűzöm fel, mint kabalát.
Közben csak halkan dúdolom el,
magamat papként oldozom fel,
Szívem áradó sok szép szavát,
mint ezüst  fénysugarát,
   a szerelem gyöngysorát...
Hozzád küldöm át!
 
 Pici neszt hallasz...
Bárcsak észrevedd!
Ablakodon, ha beragyog,
Öleld át, mert én vagyok.
Füledben hallod azt a dallamot
amelyik lelkemben nyomot hagyott.
Szője át Fénye szobád falát,
Lakója lehessek egy életen át.

Eni : Éjszaka c.verse alapján