Nincs harag
Beküldte Csilla - 2017, július 15 - 23:37
Dühödt a szél, feszíti izmait,
erőt fitogtat, őrült mód kevély,
galád ez úri móka, vagy szeszély,
ahogy ránk ontja mérgét is ma itt,
beléreng most a föld, a menny, lehet,
gyökérrel együtt tépi életünk,
talán reggelre arra ébredünk,
kihűlt és szürke lángot vet Kelet,
álomba süllyedt vén idődarab,
csak elmosódott fényfolt lesz a Nap,
alatta megtört törzsek, új sebek.
Dum spiro, spero! Énekeljetek!
Harsogjon tiszta szívből, hogy szabad
s nem hal meg az, kiben nincsen harag.
Hozzászólások
hubart
2017, július 16 - 10:06
Permalink
Nagyon szép üzenet szonettbe
Nagyon szép üzenet szonettbe öltöztetve, és mennyire aktuális! Szeretettel gratulálok!
Nagygyörgy Erzsébet
2017, július 16 - 12:05
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Nagyon jó vers, mély mondandóval.
Erzsike
Haász Irén
2017, július 16 - 15:20
Permalink
Remek, és időszerű!
Remek, és időszerű!
Csilla
2017, július 18 - 14:43
Permalink
Köszönöm szépen mindhármótok
Köszönöm szépen mindhármótok megtisztelő figyelmét és véleményét!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/