Őszi eső, híg, kopár...

Őszi eső, híg, kopár,

Ragacsos közöny a sár.

 

Locs-pocs, szivárgó eső,

Lassan pusztuló erő.

 

Eső áztatta Jövő,

Eső hátán vén Idő.

 

Őszi eső, híg, kopár;

Tán nem is volt sose Nyár…

 

Mindig minden szürke volt,

Sose ragyogott a Hold.

 

Halott jelképek a fák,

Csupa látszat a világ.

 

Ősi eső, híg, kopár,

Minden vidám fényt kizár.

 

Vén, közönyös fellegek

Közt kietlen szél lebeg.

 

Szennyes víz új árkot ás,

Minden csupa hervadás.

 

Őszi eső, híg kopár,

Csak bennünk lakik a Nyár.

 

Idő-óceán felett

Nincs híd, csak mi,

Emberek.

 

Őszi eső, híg, kopár,

Amíg vagyunk, él a Nyár.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Ez a versed, most nagyon megállja a helyét, kedves Laci.

Nálunk most ugyanez a helyzet, éppen esik...(bár a versnek többféle értelme is van...lehet.)

Szetetettel olvastalak:Zsike :)

lnpeters képe

Köszönöm, Zsike!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mysty Kata képe

  Őszi ecsetvonások lírai üzenete bizony a Szépség maga.

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

Köszönöm, Kata!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Remek hangulatfestés!

lnpeters képe

Köszönöm, Irénke!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Már a blogodban is olvastam, nagyon érzékletesen tudod a mondandót az olvasó elé tárni. Tetszett.

Erzsike