Panelből jöttünk egykoron

Beküldte lnpeters - 2015, június 22 - 21:28

Panelből jöttünk egykoron,

Talán ezer éve,

Színes virágokkal virít

Kertünkben a béke.

 

Csend terül az udvarunkra,

Mint egy puha párna,

Gyorsan elfeledtük, mi a

Lépcsőházi lárma.

 

Meghitt a ház, ha meg szabad

Levegőre vágyunk,

Vén körtefánk árnyékában

Enyhülést találunk.

 

Panelből jöttünk egykoron,

Vágytunk házra, kertre,

Anikóm mosolya, keze

Otthonná szentelte.

 

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2015, június 23 - 14:39

Ó, de nagyon szép! Maradjon sokáig Veletek ez az öröm, ez a meghittség!

Ölelésem:Zsike :)

Haász Irén képe

Haász Irén

2015, június 23 - 16:25

Lehet otthon panelben is, kertben is, csak legyen az a kéz...:)))

lnpeters képe

lnpeters

2015, június 23 - 19:55

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2015, június 23 - 20:08

Kedves Laci!

Csodás saját házban, kedvesünkkel élni, remek vers.

Erzsike

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2015, június 23 - 20:22

Jó kis "köz-érzeti" vers, tetszett. :) Éva

Bieber Mária képe

Bieber Mária

2015, június 23 - 23:15

Jó volt olvasni ezt a családi idillt felvillantó verset. Én éppen fordítva vagyok, kertesházból panelbe költözve élek, ezért jól át tudom élni az életérzést, a szabadságot, a kert örömét stb. Gratulálok.

 

 

Bieber Mária

(Hespera)

hubart képe

hubart

2015, június 24 - 19:34

Mi is laktunk panelban, rengeteg szabadidőnk volt. Harminc éve van kertes házunk, ki sem látszunk a munkából, de nem mennénk vissza a panelba. A szabad levegő, a munka a boldogságunk, no és a négy unoka, akik megtöltik élettel ezt az egészet.  :)