Pünkösdi Szentlélek-hívogató

Fényteli pünkösd, mámoros, édes, tűzpiros ünnep,
jöjj, lobogó Láng, szívbe sugárzó szent örömünknek!

Szállj le, Tüzes Nyelv, harmadik Isten, lenge Fuvallat,
életet izzón átalakító, égi Sugallat!

Töltsd be a lelkünk napsugarakkal, szép ragyogással,
életigenlő gondolatokkal, angyali vággyal!

Hétszeresen bő Lélek-ajándék, szívbeli Jóság,
áldalak egyre életet osztó, tiszta Valóság.

Nyisd meg az ajkam, szólni tanító Isteni Ihlet,
ünnepi szóval hadd köszönöm meg mennyei kincsed,

mely maradandóbb, mint az arany vagy mint csuda gyémánt.
Lényegem izzón áttüzesítő, Isteni hét Láng,

adj nekem is bölcs emberi szívet, mint Salamonnak,
széles e földön tévutakon már el ne bolyongjak!

Add befogadnom szent tudományod - érteni tudjam,
hogy mi a lényeg és az igazság régiben, újban.

Légy ma Segítőm, Lámpavilágom éji ködökben,
és Vigasz is légy, hogyha kiáltok összetörötten.

Jót Te tanácsolj, mert nagy a káosz, zűrzavarosság,
s ha meginogva elfog a kétség, légy Bizonyosság!

Lelki erősség Istene, hívlak, légy velem immár,
sziklaszilárdan álljam a próbát, tudva, a kín fáj.

Hadd legyek eztán Golgota-járó bátor apostol,
az, ki örül, ha Krisztus Urunkért sújtja az ostor.

Jámboran éljek, félve az Istent szép szeretetben,
s életem itt-ott drága gyümölcsöt érni teremjen!

Lángol a szívem, s földi göröngyök közt lelerogyva
Menny fele lépek áldva imában s küzdve naponta.

Isteni hét Láng, drága kegyelmed napra nap éltet,
hogyha velem vagy, s szomjamat oltod, boldogan élek.