Puha-bársony...

Csusszan, lobban, cseppenve csetten
hangos sikoly lázas önkívületben.
Csorbult cserépkancsókban  mázas
lepkeszárnyakkal nőtt golyva... lázas
lüktetésben dagad a máj is,
júniusi csendbe átcsúszó majális.
Vurstli, körhinta, fiákeres verkli,
langyos sör, virslifonat-sercli.
Zsíros kenyér-kongó bödön-
földi paradicsom négyzeten-köbön...
Sramlizenével gyászinduló,
majd az új kenyérrel, már kézfogó...
 
Tejföl, vajjal, meg tehéntúró,
munkásosztálynak író-savó.
 
Búzával dicsérd a bort barátom,
itt békesség honol! S minden kabátgomb
lyukra sorol. Szevasztopol nem ostromolt,
messze már minden földi pokol.
Pincék mélyén nyíl' penészvirág,
igyekszem mindig felnézni rád.
Szökik, bujdokol az értelem.
Hetyke kis kakas szeméthegyen
tyúk-udvarának kukorékol.
(kutya kinyüszít a kotorékból)
 
Csábíts el engemet is, Te céda angyal,
a diktatúra majd úgy is felmagasztal!
 
Mert hű vagyok hozzá mindig elvben,
bólogatni tudok minden nyelven.
Biztass, bátoríts hős vezérem!
Leszek a szőnyeged is kinn a téren,
(Taposs meg! Töröld belém a talpad
utcakő ne törje becses sarkad...)
hűséges paripád, talpnyaló kutyád,
okos csak te lehetsz, mások mind ostobák...
Daliás termeted szemnek is öröm,
ha létra fokán állsz is.(jó, nem kötözködöm...)
Szellemed acélos, akár a jellemed.
Palléroz pap, pópa, rabbi...(ám meglehet,)
majd mindegyik örömmel eltemet
ajánlva pokloknak lelkedet...