Régi nyár
Beküldte hzsike - 2014, augusztus 15 - 13:48
H.Gábor Erzsébet
Régi nyár
Lehajtott fejjel baktatok,
a sárban sír egy vén kavics,
nem látom, szinte vak vagyok -
mulat az idő rajtam is.
Hajamba túr az esti szél
- előttem fogytán már az út -,
sálamat tépi, nem kímél,
szívemben zúgó ár a múlt.
Egy házhoz érek - "régi nyár"-
penészes, mállott, vén falak,
engem most mégis élni vár
romja, az őszi ég alatt.
Emlékek karja átölel,
a hold a fákon átragyog,
fázom, de itt vagy már közel,
s égi kabátod rám adod.
2014.08.15.
Hozzászólások
lnpeters
2014, augusztus 15 - 18:38
Permalink
De szép!
De szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2014, augusztus 15 - 20:03
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Laci.
Köszönöm szépen, kedves Laci. Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel láttalak nálam:Zsike :)
hzsike
2014, augusztus 16 - 17:08
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Joe!
Szeretettel láttalak nálam, Téged is.
Zsike :)