Rendhagyó dal a hazáról...

"Pajtás,daloljunk szép magyar hazánkról",
még nem láttunk belőle szépet,s  eleget...
Érte nyíljon száz szóvirág a szánkról
szárnyaljon lelkünk is mint a képzelet...
Erdők, mezők, hegyek-völgyek lankák,
rejtenek mókust, szarvast, őzeket
A szelíd folyókat vízi-népek lakják
és ég felé nyúlnak a dérrel ősz hegyek...
Itt nincsen oroszlán, csak farkas, néha medve...
Nyúl, ha zavarják, riadtan szalad.
Fajdkakas dürrög, ha szerelmes a kedve
úgy becserkészné a szép fajd-tyúkokat...
E széles világon annyi szép és jó van
nyáron száz virág szirmot bontogat
Édenkertté váló szépséges hazádban
mennyei étkeknek  garmada fogad:
barack, eper, málna...és cseresznyeországban
senki nem szól rád:"Pajtás,te ettél,véres a fogad" !