Séta az avarban

Beküldte joepoet - 2013, július 25 - 15:01

Lábam alá aranyport szórt

az akác e fényes reggel.

Előbb kerékpárom hajszolt

utamon, most meg jó kedvvel

gázolhattam az avarban:

cipőm talpára kincs tapadt,

amit természettől kaptam.

Léptem zaját díszes aszfalt

nyelte el, selymes aranyat

loptam, pedig csak sétáltam.

Fent sugárzott a nyári nap,

lent meggörbült gyenge hátam...

Ki látta, hogy merre járok?

Szerencsében még ki úszott?

Egy önzetlen akác állt ott,

s hintett millió virágot.

Hozzászólások

Kandrács Róza

2013, július 25 - 16:12

Ez bizony nagyon szép..gratulálok. Róza

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, július 25 - 22:20

Szeretem vers.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, július 26 - 09:18

Kedves Joe!

Szép versedet nagy átéléssel olvastam, tetszett.

Szeretettel Dyona

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, július 26 - 13:39

Kedves, szép... tetszik az önzetlen akác...:)))

hzsike képe

hzsike

2013, július 26 - 18:29

Kellemes séta volt, kedves Józsi.

Szeretettel:Zsike:)

ChristinaNadale

2013, július 26 - 21:25

Szép és kedves vers, tetszett! :)

barnaby képe

barnaby

2013, július 28 - 10:52

Nagyon szép képek...valahogy mégis elgondpolkodtam:akácvirág és avar?...képzeletemben  e kettő a tavasz és az ősz...közben sugárzott a nyári nap...